Nicola írásai

Az írás nem szakma, hanem életforma

Kiadót keresek

alább ismertetett életrajzi regényemhez.

Kereszt és kard árnyékában

(szinopszis)

A regény az 1492-1519 közötti időszakot öleli fel, azaz Lucrezia Borgia életének VI.Sándor pápa megválasztásától Ferrarában bekövetkezett haláláig terjedő éveket.

A kolombuszi útrakeléssel kezdődő Újkor első éveinek vagyunk tehát tanúi, melynek hatását még csak sejteni lehet. Itália napjai a különböző érdekek, a pápaság, a franciák, spanyolok és az itáliai államocskák szövevényes hatalmi harcaiban telnek. A reneszánsz szellemi áramlata ötvözi az eseményeket, melyek Lucrezia Borgia életét a félszigeten lábát megvetni akaró Borgia-család történetébe ágyazva mutatják be. A milánói uralkodó, Ludovico Sforza hatalmi mesterkedései, a nápolyi Aragonok küzdelmei és a külföldi érdekek harca között lavírozó pápa próbálja megteremteni az Egyház és övéi uralmát.

Az események magukban rejtik a későbbeni felismerést, melynek majd a még bíboros Della Rovere, a jövő II.Gyula pápája ad hangot: ki az idegenekkel Itáliából! A korszak eme eseményekben gazdag háttere ad keretet a főszereplő életrajzának.

A regény két részre tagolódik. Az első rész alcíme Róma, a másodiké Ferrara. E két város köré halmozódik a főszereplő életének megannyi eseménye, politika, háborúk, házasságok és szerelmek.

Célom, mely a regényben ki nem mondottan uralkodik, megmutatni ennek az asszonynak igazi arcát, igazi életét, lefosztva róla az évszázadok rárakta hamis legendákat. Az újabb –és részben régebbi- kutatások ugyanis bebizonyították a helyesen értelmezett történelmi tényekkel és indirekt bizonyításokkal, hogy tarthatalan ennek a személynek ördögi, intrikus és méregkeverő volta. Tekintve azonban, hogy a szűk szakmai körön kívül alig terjedt el ez a „rehabilitáló” vélemény, regényemmel a nagyközönség máig is élő, elitélő és hamis képét kívánom, ha nem is megváltoztatni, de legalább módosítani. Remélem a regény képes megoldani ezt a feladatot.

Forrásaim közül kiemelem Gregoroviust, Rankét és Infessurát, akiket behatóan tanulmányoztam, s történeti vonatkozásban hasznosnak bizonyultak. Helyenként azonban az újabb kutatásoknak megfelelően kritikával vettem át őket.

A regény rövid történeti váza.

Első rész: Róma

Rodrigo Borgia bíborost pápává választják, s az új pápa – az addigi hagyományoknak megfelelően – nekilát családja és hívei hatalmának megszilárdításához és kiterjesztéséhez. Gyermekeinek is szolgálniuk kell politikáját, s ennek megfelelően világi és egyházi tisztségeket töltenek be. Lucrezia, a leány, házasságával kell a pápai trónhoz, a Borgia-érdekekhez hajlítsa leendő férje családját. Az első férj a Sforza-fattyú Giovanni, aki azonban a politika, s ezzel az érdekek változása miatt feleslegessé válik. Tőle a matrimonium non consummatum alapján szabadulnak meg.

Juan Borgia rejtélyes halálával Cesare lehetőséget lát tervei megvalósítására, leveti a bíbort és az új francia király, XII.Lajos segítségével házasságot köt Charlotte D’Albret-vel. A pápa így remélheti a franciák támogatását immár Nápoly-ellenes politikájához. Ekkorra Lucrezia második férje Alfonso, Bisceglie hercege felesleges kötöttséget jelent, és féltékenységet kelt a hatalmát megalapozni akaró Cesare Borgiában. Drámai módon állítják félre. A politika szempontjából szükséges lépések azonban Lucrezia életének sorozatos tragédiáit jelentik, aki egyre őrlődik családja iránti szeretete és napjainak szomorú eseményei között.

A két házassággal jelzett évek történetéhez tartozik VIII.Károly francia király itáliai hadjárata, Juan Borgia halála, és Lucrezia szomorú, de jelentősége miatt nem elhanyagolható szerelme egy pápai kamarás iránt. Az első rész a férjét vesztett Lucrezia kétségbeesett, kiutat nem találó gondolataival zárul.

Második rész: Ferrara.

A lelkileg összetört Lucrezia számára már keresik az új férjet, természetesen szintén politikai megfontolások alapján. A magára maradt asszony nem sokáig állhat ellen a kényszernek, s a hosszas huzavonával, alkudozásokkal tarkított előzmények után megkötik házassági szerződését Alfonso d’Estével, Ferrara trónörökösével. 1502 januárjában Lucrezia elhagyja Rómát és apját, akit többé már nem lát viszont. Hosszú utazás után –Urbinón, Pesarón, Riminin, Bolognán át- érkezik Ferrarába. Az új és szokatlan környezet, római kísérete, különösen a spanyoljai iránt megnyilvánuló ellenszenv, és az öreg herceg, Ercole d’Este zsugori természete keserítik életét. Ferrara és az Este-család azonban lassan elfogadja az új asszonyt, aki két halott gyermek után végre trónörököst ad férjének. A csillogó udvar, a humanista környezet feledteti vele az apróbb csatavesztéseket, különösen, amikor megismerkedik Pietro Bembóval. Igazi reneszánsz szerelem köti össze az asszonyt és a nagytudású humanista költőt. A rövid ideig tartó kapcsolat útravalót ad Lucreziának egész további életére.

VI.Sándor halálát, Cesare Borgia bukását és tragikus sorsát, Ferrara és II.Gyula pápa ellentétét, a spanyolok dél-itáliai uralmának megteremtését hozzák az évek, Lucrezia számára pedig gyermekek születését és halálát, egyszerű örömöket és könnyes bánatot, meg egy hosszantartó, szinte lovagkort idéző szerelmet a mantovai őrgróf, Francesco Gonzaga iránt.

Utolsó gyermekének születését követően – minden szülése nehéz és veszélyes volt - már nem gyógyul fel, 1519 június 24-én, 39 éves korában hal meg.

 

Miért kezdtem írni Lucrezia Borgia életrajzát?

A történet egy antikváriumi látogatással kezdődött. Akkoriban Egerben csupán egy apró boltocska szolgált a használt könyvek árusítására, a készletét Miskolcról kapta, s az állomány talán havonta egyszer frissült. Elég volt hát minden fizetés után bemenni, amikor is egy óra alatt mindent végig lehetett nézni.

Egy alkalommal örömmel fedeztem fel egy olasz történész-írónő könyvét, akinek nevére Passuth László életrajzi regényei egyikéből emlékeztem. A forrásértékű, történelmi tanulmánynak is beillő mű olyan új adalékokkal is szolgált Lucrezia Borgia életéről, amelyeket az írónő fedezett fel elsőként a vatikáni levéltárban.

Végigolvasva a könyvet nyilvánvalóvá vált előttem, hogy Lucrezia Borgia évszázadokon át máig tartó megítélése teljességgel hibás, illetve igaztalan. Nemigen volt ő rosszabb, mint korának hasonló környezetben, gazdagságban élő nagyúri hölgye. Az tehát, hogy ez a nő méregkeverő boszorkány lett volna, nem igaz. Maria Bellonci könyve rádöbbentett erre.

Akkor hát honnan származik ez a hiedelem és vád? Erre is megvan a magyarázat.

A Borgiák spanyolok voltak, akiket a római nép idegeneknek tartott. Hatalmuk idején kénytelenek voltak eltűrni fennhatóságukat, amint azonban csillaguk lehanyatlott, az addig csak suttogott átkok már hangosan hallatszottak. És ez alól a hangulat alól az akkori történetírók sem vonhatták ki magukat. Egy hajszállal sem voltak jobbak, mint koruk más hatalmasságai, de rosszabbak sem voltak. Cesare Borgia számlájára írják testvérének, Juannak halálát, akit homályos körülmények között egy orgyilkos döfött agyon. A gyanú alapos volt ugyan, de sohasem bizonyosodott be. A pápát, VI. Sándort (Rodrigo Borgia) meggyanúsítják, hogy saját leányával, Lucreziával hált, de erről a pápai szertartásmester Burkhard naplója sem tud, pedig ő apróra lejegyzett mindent. Voltak persze frivol, olykor nagyon is pajzán lakomák a pápai palotában, amit azután a szemtanúk és a híreket tovább adók kedvükre kiszíneztek.

És itt van a híres Borgiák-mérge. Mi az igazság erről? Abban az időben mi sem volt egyszerűbb – főleg a hatalmasságok számára – hogy ellenfeleiket méreggel vagy gyilokkal tegyék el láb alól. Éltek is ezekkel szinte minden itáliai udvarban. A kort tanulmányozók olykor hajmeresztő vérengzéseket olvashatnak, például a Baglionik vérnászát. Gyilkoltak, illetve gyilkoltattak a Borgiák is, a méreg is eszköztárukba tartozott, de a legendás Borgia-méreg, a kimutathatatlan, gyorsan, nyomtalanul ölő valóban csak legenda. Ám mindehhez Lucreziának vajmi kevés köze volt. Eszköz volt csupán családja kezében.

Cesare Borgia – akkor már Romagna és Valence hercege, az Egyház főkapitánya – Senigagliában tőrbe csalta lázadó és áruló zsoldosvezéreit, és lemészároltatta őket. Macchiavelli szerint ragyogóan kivitelezett politikai tett volt. Hogy sok volt a Borgiák számláján, senki sem vitatja, de csak annyival volt több a másokénál, amennyivel magasabban álltak fölöttük. Magasan álló embereknek nagyok a vétkeik is.

És hogy állunk Lucreziával? Boszorkány volt, vagy méregkeverő? Esetleg mindkettő? Nos, a korai reneszánsz idején egy nőnek – főként ha magas rangú, netán uralkodó családban született – nemigen lehetett önálló akarata. Apja, családja dinasztikus érdekeit kellett szolgálnia. Ezt a kisleányt szinte még gyermek korában férjhez adják egy Sforzához, akit nem is ismer, majd amikor már az érdekek másfelé fordulnak, egyszerűen elválasztják tőle. Azután hamarosan egy nápolyi fattyú-királyfi felesége lesz, akit egy év múlva – újra fordul a politika – szinte a szeme előtt szúrja le bátyjának egyik pribékje. De a politika nem hagyja nyugodni, és apja céljainak megfelelően újfent férjhez adják, most a ferrarai hercegi trón örököséhez. Itt végre, Rómától távol nyugalmat nyer, s már csak a provinciális hercegi udvar intrikáinak útvesztőjében kell eligazodnia.

Ki-ki ítélje meg ezt a sorsot, ha hogy magának talán különbet kívánna.

Hát ezért írtam meg a Kereszt és kard árnyékában-t, hogy felmentést kérjek hősnőmnek az igaztalan vádak alól, de legalább is igazságos ítéletet.

 

Rendelés

A Galéria hadművelet c. regényem megrendelhető nálam egyszerű email-el a következő címen: artcopy@freemail.hu

Ára: 500.-Ft/pld + postaköltség. Fizetés átutalással.

Amint az összeg megérkezik számlámra, 2 napon belül levélként postázom.

Ha írni akarsz nekem

Ha üzenetet akarsz küldeni nekem, kérlek írj az

artcopy@freemail.hu címre!