Nicola írásai

Az írás nem szakma, hanem életforma

A Galéria hadművelet

A II. világháború elején a könyörtelen náci hadigépezet felügyeletével német kommandók kezdik meg Európa módszeres kirablását. 1940-41 fordulóján Hollandia, Belgium és Franciaország műkincsei kerülnek sorra, s Vermeertől Van Goghig a leghíresebb festők milliókat érő képei vándorolnak a Führer és más náci hatalmak kincstárába. Amikor úgy tűnik, hogy már semmi nem állhat a német mohóság útjába, akkor egy művészettörténész - mellesleg a Különleges Hadműveleti Parancsnokság, a SOE munkatársa - különös ötlettel áll elő. Műkereskedő barátja és egy minden hájjal megkent holland festő segítségével megkezdi a XX. század egyik legnagyobb képhamisítási és képmentő akcióját, a Galéria-hadműveletet.

(A regény megjelent a debreceni Tóth kiadónál. Kapható nálam.)

Rendelés: artcopy@freemail.hu  címre írt levéllel 500.-Ft +postaktsg.

 

Hogyan készült a Galéria-hadművelet?

Mindenek előtt tudnotok kell, hogy valamikor enyhén gallomán voltam, amiből talán visszamaradt valami. Ez magyarázat lehet a regény nagyobb részének helyszínére, Franciaországra. Hollandiát pedig egyszerűen szeretem, mint egy kedves virágot, amelyet az ember naponta megnéz az ablakában. Ezek tehát a helyszínek, de miért pont ezek? Nem önkényesen választottam, a történetből adódik.
Azt szintén jó tudni rólam, hogy szinte betegesen ragaszkodom a valósághoz. Én úgy szoktam mondani, ez a műszaki végzettségem ajándéka: pontosnak, valódinak lenni a lehetőségeinkhez mérten. Egy író-olvasó találkozón például valaki megkérdezte a Borgia-regényem egyik szereplőjével kapcsolatban, honnan tudom, hogy kék volt a szeme? Nos, válaszoltam, ha azt írtam, hogy kék volt, akkor ez bizonyára így szerepel valamelyik forrásomban, esetleg láttam az illetőről egy festményt. Ha nem lennék biztos abban, hogy kék szeme volt, nem írnék erről. Ez a precizitás korlátja.)
Ám most a Galériáról beszélünk, mi ebben a valóság, és mi a fikció? Ez esetben is amennyire lehetett ragaszkodtam a tényekhez. A regény gerince, maga az alapötlet, a képhamisítás a náci megszállók árnyékában tényeken alapul. A főszereplők egyike, Van Meers festő valóban élt – igaz nem ezen a néven, Van Meegerennek hívták – és valóban festett hamis képeket, hamis Vermeereket. A villája, ahol az olajkép-hamisítás módszerét kikísérletezte, valóban a dél-franciaországi Antibes-ban volt. És egy hamis Vermeert el is adott Göringnek, ami később a vesztét okozta. Egy művészember, aki bele tudott bújni egy rég halott festő „bőrébe”, magába szívta szellemét, felvette látásmódját, eggyé lényegült vele. Ebben volt a titka. Őt használtam fel a másolatok elkészítéséhez.
A regényben szereplő Lenz-hagyaték is létezett, pontosan olyan tartalommal, ahogy leírtam, és valóban Amszterdamban „vendégszerepelt” a kérdéses időben. A Lenz-családot is a tényeknek megfelelően szerepeltettem.
Történelemmel foglalkozók tudják, hogy a SOE, a Különleges Hadműveleti Parancsnokság Londonban milyen fontos munkát végzett a II. világháború idején. Ügynököket képzett ki Anglia szerte felállított táboraiban, akiket azután a németek megszállta területekre dobtak, hogy szervezzék az ellenállást. Főleg Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban működtek, de eljutottak keleti és déli területekre is. Másik főhősöm, egy londoni műkereskedő ennek a katonai szervezetnek megbízottjaként megy Hollandiába, hogy megvalósítsa a meglehetősen fantaszta elképzelést, a veszélyeztetett képek másolatainak elkészíttetését. Ő már kitalált személy, de számomra fontos és kedves, mert rá, mint főszereplőre épül a sorozat többi kötete.
Valaki egyszer megjegyezte a regény elolvasása után, hogy bizonyára sokat görnyedtem a térkép fölött, utalva ezzel a két főhős autóútjára a Földközi-tengerparti Antibes-ből egész Franciaországon át Amszterdamig. Nos, ha nem is a térkép, de a monitor előtt üldögéltem, és a kellő nagyítású résztérképek garmadáját töltöttem le, amikor az útvonalat terveztem. Azután rengeteg fényképet kellett beszereznem az érintett városokról, vidékekről, háborús visszaemlékezések tucatjait töltöttem le, olvastam át, hogy hiteles, korba illő történetet írhassak. (Fantasztikusan érdekesek voltak a még élő szemtanuk elbeszélései London bombázásáról, a hollandiai és franciaországi megszállásról és az ellenállás ébredéséről. Hétköznapi, olykor tragikus történetek, melyeket élvezettel gyűjtögettem.) Számomra mindez fontos, egyben szórakoztató foglalatosság volt – például mindig is szerettem térképeket böngészni, útvonalakat összeállítani, s ennek hasznát is veszem az útikönyvek írásakor – ám a forráskutatás nem csak ezzel járt. Figyelembe kellett venni egy korabeli autó sebességét, a terepviszonyokat, és hát persze a történelmieket is, s ezekről megbízható információkat kellett szerezni. A Vichy-i kormány országrésze és a megszállt Franciaország nem volt éppen biztonságos két idegen állampolgár számára.
Végül hőseim elérték céljukat, és a műkereskedő Sten Canton visszatérhetett kedves flamand tájképeihez.

Rendelés: artcopy@freemail.hu  címre írt levéllel 500.-Ft +postaktsg.

Rendelés

A Galéria hadművelet c. regényem megrendelhető nálam egyszerű email-el a következő címen: artcopy@freemail.hu

Ára: 500.-Ft/pld + postaköltség. Fizetés átutalással.

Amint az összeg megérkezik számlámra, 2 napon belül levélként postázom.

Ha írni akarsz nekem

Ha üzenetet akarsz küldeni nekem, kérlek írj az

artcopy@freemail.hu címre!